2012. május 6., vasárnap

Köszöntlek e szép napon, drága édesanyám! 
Mily’ sokat kaptam tőled, estig sorolhatnám, 
végére sem jutnék a megannyi szépségnek. 
Gondolkodtam sokat, mit is adhatnék néked... 

Mert nehéz kifejezni szavakkal, mit érzek, 
csak meghatottan állok előtted és nézlek, 
fáradt-szép arcodat, ráncokba szőtt álmaid, 
s csendesen temetem kezeimbe kezeid. 

Néma üzenettel, szavak nélkül mondva el, 
szemeim sarkában csillogó könnycseppekkel, 
hogy mennyire szeretlek, drága édesanyám! 
Köszönöm az életemet, s hogy vigyáztál rám! 

S én mi mást adhatnék néked, mint egy ölelést, 
hogy ismét érezhesd a gyermeki szívverést. 
Minden dobbanása azt súgja: Köszönöm! 

nagyon boldog anyák-és mamák napját kívánok az én drága anyukámnak és mamámnak! köszönöm hogy vagytok nekem! 

eldöntöttem hogy nem csúfítom el ezt a szép postot, de hát mégis... ennyire undorítóan még a legrühesebb korcs kutya sem viselkedik! és én meg már tűrlek kerek négy éve. fasza. na de megint eddig

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése